Már nagyjából egy éve nem fűztem gyöngyöt. (Betegség és kedvetlenség és miegyéb miatt). De megkértek egy népi táncos kislány számára fűzzek gyöngyöt. (Rám jellemző módon, nem tudtam nemet mondani). Újra előkerültek a gyöngyök. Először a tű befűzésével szenvedtem sokat, úgy tűnik a szemem sem a régi már... Aztán sikerült megfűzni az első gallért, jó sok hibával, szégyellem, de csak jó sokára vettem észre őket.
Aztán fűztem egy másikat, könnyebbet, meg szélesebbet, és ez hibátlan lett (vagy csak nem vettem még észre a hibát).2016. február 1., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése