Ősz

Tudom, még tavasz van... De fa keresgélés közben találtam egy csodaszép képet, amin ilyen vöröses-narancsos színben "égett a fákon az ősz".
Nem lehetett kihagyni.

Összefonódás 2.

Azt hittem, ez milyen jó lesz... de nem tettem elég sok drótot a közepébe. Itt persze nem látszik, de elég könnyen hajladozik  Talán ez az enyém marad...

Besárgulva...

Azt hiszem, ez a legmagasabb, cserepestől 40 cm. Furán hatott először, mikor a cserepét próbálgattam hozzá, egyik sem tűnt jó választásnak, aztán jött ez a "bokor és szikla" a fa alá ötlet. Végül már kezdem sajnálni, hogy ajándék lesz belőle, de a lánykám kiválasztotta a zeneovis tanítónéninek.

Kicsit görcsös, kicsit elhajlik... De, sebaj, még vannak terveim, a családban ugyanis többeknek tetszenek a fáim... a tanítónénik és az óvónénik ajándékaival már elkészültem, most jöhetnek a családtagok. Valamit magamnak is hagyni kellene. Szerintem egész nyáron "fázni" fogok.

Összefonódva

Sokáig nézegettem a fákat... Olyan jó képeket találtam valódi növényekről, ahol több fa volt különböző módokon összetekeredve. Ki kellett próbálni. Így sikerült.

A fotózással is kísérleteztünk, ezek az igazi színek, de a többi beállítást is ide teszem.

Nekem ide még hiányzik egy-két ágacska...

Virágzó fa

Muszáj volt egy ilyet is készíteni...

Fa 3.

A harmadik szép kaspó, a belevaló fával. Ez Fanni nénié lesz, ha el tudom egyszer még csípni, Ő az aerobik tanítónéni, Timi kedvence... Csak nem könnyű eltalálni, mikor van benn az iskolában.

Fa 2.

Újabb fa. Már tudni lehet, hogy tetszett, bár a tanító néni még nem látott azelőtt ilyet. (Én meg attól féltem, hogy nem fogja szeretni, mert az igaziakat szereti -jobban?-)

Az eredeti terv szerint ezt csak holnap reggel vittük volna el, de a nagylány "tűkön ült" és már reggel látni akarta, mit szól a tanító néni...

Nos, a másik fának is lett gazdája, már délután. Úgy tűnt, az is tetszett. 

Én pedig kezdem megint kiégettnek érezni magam. 

Pedig van még három fám, amiket valahogyan be kell "ültetni" a gipsz-alapba, aztán lekenni festékkel és lakkal, majd kaspóba rakni és leszállítani, az óvónéniknek, ha meggyógyul a kisebbik lány.

Fa

Elég hosszú "válságban" voltam. Már a téli szünet óta gondolkodom, mit kellene ajándékozni a tanító néniknek, meg az óvónéniknek... A többség nem visel ékszereket.  Meg ötletem sem volt rá, mit is készíthetnék.
Aztán láttam a network.hu egyik oldalán egy bonsai fácskát. Ott volt a készítés menete is. Éreztem végre egy kis vágyat az alkotáshoz, és elkezdtem keresgélni a hozzávalókat, a gyöngy már adott volt, aztán szereztem drótot, a kaspókat nagyon nehezen találtam meg, de aztán ráleltem azokra a kis csodaszép darabokra, melyek egyike itt mosolyog a töltelékével, talán a többi is felkerül az oldalra rövidesen...

Persze minden oldalról készült kép róla, nekem az első tetszik legjobban, de ez is jó...

Holnap lesz a főpróbája, valószínűleg délután. Majd beszámolok róla, mit szól hozzá a tanító néni. Timi a kedvencének választotta ki. (Vagyis nekem ez a tanító néni a kedvencem, nem, mintha a többieket nem kedvelném, mindannyian sokat dolgoznak a gyerekekkel, mire megtanítják őket írni-olvasni-számolni. Szerintem én erre képtelen volnék.)