2011. február 26., szombat

Gréta-nyakék


Ma már olvad... de két napig szakadatlanul hullott a hó, egész nap söprögettem, és olyan értelmetlennek látszott a munkám, mert mindig, ahogy ki mertem nézni... rögtön az látszott, hogy nem csináltam semmit.
Na, ezért került elő a számomra nagyon sárga kása, meg a régi jó minta, amit szeretek fűzni...
Napfényes meleg áradt belőle és kicsit úgy éreztem: egyszer azért csak eljön a tavasz, mégis lesz napsütés és meleg... Még egyszer : Köszönöm Kriszta!

4 megjegyzés: