2011. május 4., szerda

Kényszerszünet...

   Lassan kezdek megbirkózni a sok változással. A kisebbik gyermekem diabéteszes lett (cukorbeteg).
Március 21-én, kéthetes őrülten sok ivás után elvittem az orvoshoz, aki elküldött minket a laborba, a vércukorszintje akkor 24 mmol/l volt, ami kb. négyszerese a még éppen normálisnak.
Azonnal, mentővel vittek minket a Klinikára. Ott pár nap alatt leadták nekem a legfontosabb tananyagokat a betegségről, aztán hazaengedtek, hogy itthon még sokat kell tanulni és főleg tapasztalni, mit hogyan jó enni a gyereknek.
Átalakítottuk a háztartást, sokkal egészségesebbre és cukormentesre.
Most kezdek visszatérni a normális életbe, már szemre látom mennyi a szénhidrát a kenyérben, a tésztában, a krumpliban.
A legtöbb ételféléből már van szénhidráttartalmam... amiből nincs, azt pedig sokkal hamarabb számolom ki.

Szóval, ha minden jól megy, talán még gyöngyöt is fogok fűzni.